Vasárnap reggel aggódva lestük a borús időjárást – nem szerettük volna, ha az eső ezt a rendezvényünket is elmossa, mint történt ez a kötélhúzással. Szerencsére az égiek megkegyelmeztek és nem gördítettek akadályt a toronymászók elé.
A legfiatalabb látogató, a 14 hónapos Tomika (klikk a képre a galériához)
Szerencsére bizony, hiszen épp elég volt a meredeken húzódó és igen sok fokból álló lépcsősor, amellyel meg kellett küzdeni a magasba vágyóknak.
Talán egy picit dicsekedhetünk azzal, hogy a bizalmat az elmúlt években megszolgáltuk és mindenki első szóra tervünk mellé állt, így szeptember 20-án, vasárnap délután ismét kinyithattuk a tornyokat, immár hatodjára.
Az evangélikus, a református és a katolikus toronyból lehetett megnézni Orosháza panorámáját mindazoknak, akik megmászták a lépcsősorokat, a Gyopároson fürdőzők pedig a víztoronyból kémlelhették a tájat.
Akadt nagyi, aki kifulladva érkezett a magasba, mondván: Soha többet! De elég volt egy pillantást vetnie a városra a templom tornyából, és kénytelen volt igazat adni az unokáknak, igen, ezért tényleg megérte.
A katolikus templomban is mászni kellett a lépcsőket (klikk a képre)
Többen visszatérő toronymászók, van, aki évente egy tornyot tűz ki maga elé célul és azt mássza meg, más bevállalja mindet, amit csak kinyitnak előtte. Volt, aki épp ezen a hétvégén látogatott haza Orosházára, élt a lehetőséggel és több évtized után újra megmászta a tornyokat – gyerekkori emlékeit is újra átélve.
Máshol az első, 2009-es Tornyok napján készült fotónk a családi album része, most, hat évvel később készülhetett az újabb – büszkék vagyunk arra, hogy ezen a közvetett módon, apró mozaikként, de mégiscsak sok orosházi család életének részese lehet baráti körünk.
2009 és 2015. Ők visszatérő toronymászók (klikk a képre)
És igen, arra is büszkék vagyunk, hogy színesíthettük az Orosházán nyaralók programját, mert erre is példa volt az idei Tornyok napja.
A látványt nem lehet megunni – bár az is igaz, hogy az elmúlt évek során változott Orosháza látképe is, hiszen bővültünk egy főtérrel és az egyházközségek is újítják templomaikat, tornyaikat. A katolikus templomban például új lépcsőzet és egy mini kiállítás várta a toronymászókat.
A legnépszerűbbnek idén is az evangélikus templom bizonyult, itt számoltuk az érdeklődőket: közel 300-an nézték meg Orosházát a kerengőről.
A sorban állást nem lehetett megúszni, de szerintünk megérte, hiszen a borús reggel szép őszi délutánba fordult, igazi toronymászó időnk volt. Sokan éltek is a lehetőséggel, olyannyira, hogy a kapukat bizony be kellett csukjuk, és voltak, akiket már nem engedhettünk fel. Szürkületkor zártuk a tornyokat – ilyenkor a magasban még éppen elegendő lehet a fény egy gyors szemlélődésre, de a torony belsejében már alig-alig látni, a szűk, meredek lépcsősor veszélyes is lehet, nekünk pedig fő a biztonság.
Reméljük élményekkel gazdagabban tértek haza toronymászóink, és abban is bízunk, hogy találkozunk 2016-ban – a magasban!
