Sokak által várt ünnepkörhöz érkeztünk. Ilyenkor a legaktívabbak a civil szervezetek, program program hátán, karácsonyi fények, csúszós utak, szaloncukor, drágaságok, csillagszóró, lakástüzek, stb. Az imént felsoroltak közül van egy-két dolog, amivel nem kívánok most foglalkozni. Mivel civilek vagyunk mi is, és programjaink is lesznek, ezért ezeket ecsetelem az alábbiakban.
Bújj, bújj, zöld ág...
Kis kihagyás után tavaly ebben az időszakban lendültünk bele az egyesületi munkába újra. Megrendeztük az első betlehemkészítő versenyt, és a harmadik gyertya meggyújtásakor komoly kis kultúrműsort hoztunk össze az evangélikus iskolásokkal, egy énekkarral és az Orosházi Fúvószenekar kamaraegyüttesével. Persze ekkor már mi is túl voltunk ezen időszak nagy slágerén, a karácsonyi játszóházon. (Ezen programjaink képei is fent vannak a galériában!)
Ami 2007-ben nem jött össze az már 2008-ban igen. Ez a városi adventi koszorú. A gyertyák súlya darabonként kicsit több, mint 15 kilogramm. Ez az egyik kézzelfogható adat. Meg még talán az, hogy a reggel 8 órától délután 4-ig aktívan dolgoztunk. Ez azt jelenti, hogy a József Attila Tagintézmény tornatermében és az Árpád-kertben ezen idő alatt végig szorgoskodtunk. A meleg ebéd is elmaradt, de helyette volt májas kifli, meg parizeres szendvics. Mondjuk „szakértőnk” Éva jóvoltából még desszert is akadt: szaloncukor és nápolyi. A hideg időre való tekintettel pedig Margó lepett meg minket egy üveg forralt borral.
Kaptam egy olyan javaslatot, hogy ez a bejegyzés amolyan „így készült” legyen. Hát nem is tudom. Mit írjak? Göngyöltük a szénát, vágtuk a fenyőgallyakat, megszúrtak minket a piros bogyós ágak, drótoztuk a tobozokat, stb. Talán ettől jobb, ha a képeket nézed meg, melyek kis kulisszatitkokat is felfednek.
Múúú...
Erre jöhet a kérdés, hogy de miért is ez az egész? Rengeteg idő és pénz. Válaszul ajánlom a tábla szövegét, amelyet az egykori szökőkút azaz a jelenlegi koszorú oldalán olvasható:
Ezúton is szeretném megköszönni a Flóra Virágüzleteseknek, hogy elképzeléseinket meghallva jelentkeztek. Köszönöm tehát Kótiné Nagy Évának és Bányai Monának, hogy szakértelmükkel és lelkesedésükkel sikerre vitték tervünket, a városi adventi koszorút.
